6 személyre 
Elkészítés: 35 perc  

70 dkg krumpli
20 dkg lángolt kolbász
1 fej vöröshagyma
1 szál póré hagyma
3 gerezd fokhagyma
2 liter alaplé
4 babérlevél
1,75 dl tejföl
csipetnyi kömény
fehérborecet
barna-magos bagett
zöldfűszeres gomolya
só, bors

Nem véletlenül vannak hagyományos ételek. Amik régen is finomak voltak és most is azok. Egy jó krumplileves mindig kiváló és laktató.
No meg rém egyszerű elkészíteni. Hogy a pénztárcámban is marad pénz, annak meg kifejezetten örülök. Teljes nyugalommal fogom elkölteni ezek után valami értelmetlen baromságra.
A hagymát felkockázom, a kolbászt meg karikákra vágom. Nem feltétlenül kell leszedni a héját, tökéletesen megfő. De ha fóbiád van az más, biztos van ennek is valami szépen csengő latin neve.
Bő olajon kicsit megpirítom őket és hozzáadom a szintén karikákra vágott pórét, s a köményt. 
Pár keverés elteltével mehet bele a szeletelt fokhagyma és a kockákra vágott krumpli. Valamint amiről nem szabad megfeledkezni még, az a babér, mert e nélkül mit sem ér. 
Miután a csodás szójátékom után learattam a (igen azt... ejj és már azonnal egy újabb), egy-két percig keverem az egész halmot. Egy kis pirulás nem árt neki.
Majd felöntöm az egészet az alaplével. Szerencsére nekem mindig lapul a fagyasztóban. Ám, ha nincsen, akkor a leveskocka sem ördögtől való megoldás. Persze, a fóbia ismét kivételt tehet. Segítségkép, a leveskocka latin neve a "bouillon cubi".
Az ecet adagolása egyénfüggő. Ki mennyire szereti savanyúan. Ugyanez a helyzet a sóval és borssal.
Én nem vagyok rántás párti, ezért ha megfőtt a krumpli, egyéb módszerhez folyamodok, hogy kicsit besűrítsem. A tejfölt egy tálba helyezem, és a levesből kimerek egy adagot rá. Legyen benne minden ( kivéve a laurea). Összeturmixolom és mehet vissza a lábosba.
Ha ezzel is rottyantottam egyet, akkor készen van a levesem.
Mivel kicsi a valószínűsége annak, hogy Kádár elvtárs betér falatozni - feltéve, ha nem épp az okkultista szektádnak csinálsz ebédet -, ezért kicsit megbolondítom az ízeket.

Erre a legalkalmasabb a gomolyás bagett. Ahogy az erőteljes ízét elmossa a savanyú, kolbászos krumplileves, az egyszerűen tökéletes.