4 személyre
Elkészítés: 30 perc

2 szár rebarbara
36 szem gyöngyhagyma
18 csík bacon
6 csík vastag füstölt sajt
6 szelet magos barna kenyér
madársaláta

Ez a mondat Ken szájából 55 éve hangzik el minden reggel. És milliók kajálták be. (Miközben lehet más mellett ébredne szívesen). Itt most marketing fogás helyett, reggeli lesz.
A boltban úgy ismerhető fel a rebarbara, hogy nem azt kiabálom, hogy Barbi vissza, hanem megkeresem a nagy pirosas-zöldes szárú „lovaglópálcát”. Ha ez megvan, akkor – miután pajzánul elfenekeltem az eladólányt – két, szép, egyenes darabot választok. A többi hozzávaló egyértelmű. Kivéve persze, ha a gyöngyhagymát az ékszereknél keresed a felső polcon és még sámlit is kérsz az eladótól hozzá...
A művelet rém egyszerű, még Ken-nek is menne. Sütő bekapcs. 200 alsó-felső fokra, hogy bemelegedjen.
Egy rebarbarából három, 12, azaz 2x6 centis részt használok fel. Ezeket egymás mellé teszem és mindegyikre ráhelyezek 6 szem gyöngyhagymát. Majd ennek a tetejére a fél centi vastag sajt csíkokat. Ezután jól átkötözöm a baconnel.
A kis egység csónakok mehetnek be a sütőbe, cirka 15 percre, tepsiben. Amíg a bacon pirulni kezd, a sajt meg folyni. Ezalatt felszeletelem a kenyeret, a barnát, a magos fajtából.
Miután kész a cucc a sütőben, szemmel láthatóan levet eresztett, mint mi az tavaszi kiránduláson, amikor „ó nem lesz meleg” felkiáltással az erdőben bolyongunk pufajkában, 30 fokban, 21 kilós hátizsákkal.
Node ezt a levet felhasználjuk, úgy, hogy ráöntjük a szeletelt kenyérre, hogy hadd szíjja magába.
Majd mehet rá a karikázott barbika.

Az egész egy igen különleges ízharmónia, mert hol a savanyú rebarbara-hagyma dominál, hol a sós sajtos-bacon. A lényegen viszont mit sem változtat, hogy (jobbak Camapri-s) narancslével leúsztatjuk a gyomrunkba az egészet még ez espresso (jobbaknak Martini-s) előtt.