4 személyre
Elkészítés: 45 perc

4 nagy portobello
1 nagy, egyenes cukkini
150-200 g füstölt vagy natúr parenyica
1 fej nagy vöröshagyma
6 gerezd fokhagyma
200 g érett koktélparadicsom
1 darabos paradicsom konzerv
1 tk. majoranna, kakukkű
Só, bors

Meglepően finom étel, jóféle ízkombinációkkal. Némi kézügyesség kell azért hozzá, ha szép formákat szeretnénk.
Nomeg egy jóbarát, aki isteni kézműves parenyicával lát el. Javaslom, ha tehetitek, akkor, ha sajtról van szó, keressétek mindig a kis manufaktúrákat.
Mint pl. a CseRo-Sajt üzemet, ahol teljesen kézzel készült, adalékmentes sajtokat állítanak elő Rezi környékén.
Papírtörlővel letisztítom a kalapokat. Of the gomba of course. Nem mosom, mert akkor elázik.
Majd a szárát kitöröm belőle és a beltartalmát is kikaparom. (I. kézügyességi rész)
Ezeket véletlenül sem dobom el. Egy másik étel vidám tölteléke lesz majd.
A cukkinit hosszában 3-4 mm vastagságú csíkokra vágom. (II. kézügyességi rész)
Mandolinnal a legegyszerűbb. No nem a kis pengetős hangszerrel – bár fene tudja – hanem a szeletelővel, ami egyébként erről kaphatta a nevét. A mozdulatsor ugyanaz.
A parenyicát hasonló széles csíkokra tekerem ki. Ismét manufaktúra előny, hogy egyben, nagyobb tömbben van és így a szélesség jobban szabható.
Egy, de inkább kettő cukkini csíkra rárakom a parenyica csíkot, és együtt feltekerem, mint egy csigát. (III.k.r)
Ezt belehelyezem a gombakalap közepébe, úgy hogy figyelek arra, hogy a ne törjön az ketté. (IV.k.r.)
Elképzelhető, hogy a csigát hosszában ketté kell vágni, ha túl magas.
Minden tekercs tetején szétkenek pár csepp olíva olajat a sütés előtt.
Fűszereket azért nem használtam, mert amellett, hogy a gomba és a cukkini is intenzív, a parenyica már önmagában hordozza, ami még kell. Füstössége mellett ez most egy príma, fokhagymás-kapros tömb volt.
Előmelegített 180 fokos sütőben 15 perc, majd 2 percben 210-220 °C.
Az ágy.
A hagymát és a fokhagymát apróra vágom és el elkezdem pirítani.
Pont addig, amíg a koktélparadicsomokat félbeszelem.
Rádobom őket és alaposan átforgatom az egészet.
Ha fonnyadásnak indulnak, tétovázás nélkül öntöm bele a szószt és a fűszereket.
Sóból kicsit többet. Nem vénülő kecskeségem miatt, hanem itt most tényleg jobban kidomborítja az ízeket.
Közben folyamatosan figyelem a gombákat, hogy ne essenek össze és a sajt se folyjon ki.
Ami parenyica lévén, ebből a szempontból sokkal jobban teljesít tárasinál, és nem megy szét egyhamar.
Ha a kellő időben kapom el, akkor gyönyörűen megtartja a formáját minden.
Lehet még kicsit roppanósabb marad, de ez jól áll neki.
Minden jól lett időzítve, így már nem lesz más dolgom, mint a gombáknak megágyazni egy enyhén mély tányérban és ráhelyezni azokat.

Az adag végeztével lehet konstatálni, hogy elég volt "csak" egy gomba, mert pont annyira volt kiadós, amennyire egészséges.