4 személyre
Elkészítés: 50 perc                                                                                                                             
    
1 fej kelkáposzta
töltelék:
1 hagyma
2 sárgarépa
3 gerezd fokhagyma
200 g füstölt tofu
220 g vöröslencse
2 ek. szójaszósz
1 tk. pirospaprika
1 tk. morzsolt kakukkfű
1 marék zsemlemorzsa
só, bors
szósz:
2 ek. paradicsompüré
1 ek. liszt
500 ml víz
100 ml vegán tejszín
1 ek. szójaszósz
1 tk. pirospaprika
1 tk. szárított rozmaring

Lehet, hogy nem csak az odarakom és készen van kategória, de abszolút megéri a vele való foglalkozást.
Egy egyáltalán nem átlagos és szédületesen finom töltött káposzta a végeredmény.
Miután a káposztát megszabadítottam a torzsájától, egy nagy lábosban felteszem főni. Forrástól számítva majd 10-12 percig. Ne főljön szét.
Elkészítem a tölteléket.
Kezdésképp a hagymákat és a répákat apróra vágom és kevés olajon elkezdem pirítani.
Pár perc után belemorzsolom a tofut.
A lencsét némileg elő kell készíteni. Azaz átmosom és lecsepegtetem. Nem kell elkezdeni majrés állapotba kerülni, ez csak ennyi.
Ha ez is benne van a serpenyőben, akkor jöhetnek a fűszerek. Pirospaprika, kakukkfű, só, bors, majoránna. Szójaszósz belelöttyintése után alaposan átforgatom 5 percig. 
Pazar illatok terjengenek és még csak a tölteléknél járok.
A zsemlemorzsa azért kell bele, hogy kicsit összeálljon és formázhatóbb legyen.
Félreteszem. Pont jókor, mert készen van a káposzta.
Ha van lehetőséged, akkor mint a blansírozásnál, emeld át jéghideg vízbe. Most csak az az értelme, hogy rögtön el lehessen kezdeni vele dolgozni.
Leszedek két levelet és egymásra rakom. Azért kettőt, mert így sokkal jobban megfogja a tölteléket, könnyebb formába tartani. 
A felső levélbe belehalmozok a serpenyőből egy adagot. Itt nincs előírás, ahogy érzésből jön, flottul fog menni biztos vagyok benne.
Ezután, mint egy taco-t behajtogatom s feltekerem. Közben préselem ki belőle a káposztalevet.
Majd az alsó levélbe is beforgatom. Olyan acélosan egyben marad, mint egy hivatásos fitnesz edző.
Mindegyikkel ugyanezt teszem.
Kb. 8 olyan káposztám jön ki, amik visszaférnek a serpenyőbe és még megfelelő nagyságúak. (Ám nehogy a többitől megszabaduljunk. Azt egy másik nap egybedolgozva, sütőben rakottként falatozzuk el.)
Következő lépésként, minden káposztát az alap serpenyőmben lepirítok minden oldalon. Így még jobban felszabadulnak az aromák.
Megint kiemelem őket, mert a szószt el kell készítenem, amiben wellness-elni fognak.
A pürét és a lisztet elkeverem az alján, amennyire csak lehet.
Ráöntöm a vizet és a zabtejszínt. Ebbe is mehet szójaszósz.
Valamint a só, bors, paprika mellé, szuperízként a saját szárított, mennyei rozmaring kerül bele.
Még egyszer utoljára visszahelyezem és optimálisan eligazgatom a káposztákat.
Ráteszem a fedőt és közepes fokozaton 20 perc alatt el is készítem.
Amíg a terítéssel foglalkozom, a serpenyőbe minden kifogástalan állapotba kerül.

Egyáltalán nem meglepő, ha mindenki szótlanul fogyasztja el, s csak elismerő nyögések hallatszanak.