4 személyre
elkészítés: 30 perc

7 nagy paradicsom
1 uborka
4 sárga kaliforniai paprika
1 fej lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
4 evőkanál olaj
1 evőkanál ecet
1 evőkanál vágott petrezselyem
1 evőkanál vágott zellerlevél
12 dkg zsemlemorzsa

Ami magyarul csak annyit tesz, hogy 27fok-feletti-verőfényben-legjobb-hidegleves (teljesen hiteles spanyol (andalúziai) fordítás…). Mert az, és ultraegyszerű.
Vízforralással kezdem, kánikulában mi mással. Belemártom a riccelt paradicsomokat és lehúzom a héjukat. Magok off és kis kockákra vágom. Az uborkát is meghámozom és a paprikát is kimagozom, majd ugyanolyan kis kockákra vágom, mint a tomátót. Sőt, if it is lúd, be fat, s a hagymát, fokhagymát is felkockázom.
Segítségképp, használhatok tollas ütőt. Mármint, akkora területek kellenek, mit annak a fonása. Nem pedig azért, hogy mindent eldobva lerohanjak az udvarra és suhintó mozdulatokkal ott aprítsak.
4 evőkanálnyit félreteszek kis tálba vagy tányéron – szórakozásiból – szivárványt csinálok belőle. A többit a mixerben péppé zúzom. A pépet leveses tálba öntöm, összekeverem az olajjal, az ecettel, a petrezselyemmel, a zellerrel, sóval, borssal és annyi vizet öntök hozzá, hogy sűrű levest kapjak. Végül a zsemlemorzsát is belekeverem. Ettől bedagad és szépen fog csillogni, csakúgy, mint a fejünk közepén elhelyezkedő szép szempár, amikor a stampót bekeverjük a sörbe.
A levest legalább 2 órára hűtőbe teszem.

Tálalás előtt beleszóróm a szivárványt és teszek hozzá pirítóst. Kiülök a kert közepére és a nap pofikájába röhögve beszürcsölöm.